Donje Selište

Donje Selište
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44400
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	75 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	128 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 19′ 14″, k. h. 16° 03′ 31″45.320555555556, 16.05861111111145.320556°N 16.058611°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 14″, k. h. 16° 03′ 31″45.320555555556, 16.05861111111145.320556°N 16.058611°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Donje Selište falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Sziszek városától légvonalban 30, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 3 km-re délnyugatra, a Glina folyó jobb partján fekszik.

Donje Selište a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé Boszniából menekülő pravoszláv szerbekkel népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, (horvátul Banovina) mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én ugyan jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült, de később sokan visszatértek. A településnek 2011-ben 109 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

(1931-ig Selište néven lakosságát Glinához számították.)

• Mihály arkangyal tiszteletére szentelt pravoszláv temetőkápolnája^[4] a falut kívül, félúton Donje és Gornje Selište között áll. A két falut összekötő út felől fenyőfák takarják. Talán így menekülhetett meg a hadak pusztításaitól, bár a II. világháború idején az usztasák kifosztották és sokáig zárva volt. A bejárat felett az 1720-as évszám olvasható. Az épületet 1827-ben és 1985-ben felújították. Az épület legnagyobb része tölgyfából épült és eredetileg fazsindely fedte,.melyet később cserépre cseréltek. Karcsú harangtornyát kúp alakú bádogtető fedi.
• A faluban egy régi vízimalom és több védett, hagyományos népi építésű lakó- és gazdasági épület található. Közülük említésre méltó a 19-es számú ház,^[5] melyet 1918-ban épített a közeli Borovita faluból érkezett Vekić mester. A 14 x 8 méteres épület földszintje kőből, az emeleti rész tölgyfából készült. A felső szint a külső lépcsőről közelíthető meg. Fennmaradtak az eredeti nyílászárók is. Az emeleti lakórészre egy előcsarnokból lehet belépni. Az épületet fazsindelyes nyeregtető fedi.

• Glina város hivatalos oldala (horvátul)
• Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A Novosti portál cikke a műemlék kápolnáról (horvátul)

• Glina város információs portálja (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)