Törley József
Törley József | |
Törley József (Kozmata Ferenc felvétele) | |
Született | 1858. január 10. Csantavér |
Elhunyt | 1907. július 28. (49 évesen) Oostende, Belgium |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója |
Halál oka | heveny féregnyúlvány-gyulladás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Törley József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csantavéri Törley József Ernő Félix[1] (Szabadka,[2] 1858. január 10. – Oostende, Belgium, 1907. július 28.) gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója.
Családja és származása
Apja Törley (szül: Schmierl) Bálint (1823–1900), 1848-as honvéd vadászhadnagy,[3] édesanyja a tekintélyes nemesi származású bajsai Vojnits családból való bajsai Vojnits Mária (1835–1885) volt.[4][5] Az anyai nagyszülei bajsai Vojnits Antal (1803–1868), táblabíró, földbirtokos,[6] és Pervis Mária (1805–1864) voltak.[7] Törley József anyai nagybátyja bajsai Vojnits Lukács (1832–1904), 1848-as honvédfőhadnagy, földbirtokos, a katolikus autonómia volt szabadkai képviselője.[8]
Édesapja, miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, "Schmierl Bálint" vezetéknevét Törley Bálintra magyarosította. A magyar név kiválasztásában szerepet játszott, hogy eredeti német neve, Schmierl, a ’kihúzni, törölni’ (Törlei) jelentésű schmieren, streichen szóból származik. A vadászhadnagy Törley Bálint a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sumlába az emigrációba, ahol Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott. Törlei Bálintnak és feleségének, Vojnits Máriának hat gyermeke született, közülük három fiú és egy lány érte meg a felnőttkort: Törley Antal (1853–1899), Törley Gyula (1855–1934), Törley József (1858–1907) és Törley Ilona (1859–1884). 1896 április 1-jén I. Ferenc József magyar király nemességet és előnevet adományozott Törley József budapesti pezsgőgyáros és nagybirtokosnak.[9]
Házassága és gyermekei
Törley József felesége székasi Sacelláry Irén (1855-1923) volt. Irén édesapja székasi Sacelláry György (1824-1898), a Görög királyi Krisztius rend lovagja,[10] édesanyja Mirosavlevits Zsófia (1826-1896) volt.[11] Sacelláry György építtette a Budapest XXII. kerületében található Sacelláry-kastélyt. Törley Józsefnek és Sacelláry Irénnek nem volt a felnőttkort is megérő gyermekük. Sacelláry György budapesti polgár 1884. október 10-én magyar nemességet és címert, valamint a "székási" nemesi előnevet szerezte meg adományban I. Ferenc József magyar királytól.[12]
Tanulmányai
A grazi kereskedelmi akadémián tanult, s itt találkozott Théophile Roederer francia pezsgőgyárossal, aki őt francia-német nyelvű levelezőként alkalmazta. Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát.
Gyáralapítás és terjeszkedés
A kedvező fogadtatás után Törley József önállósította magát, és Reimsben gyárat alapított. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok), s felfedezte, hogy a hely a pezsgőgyártásra alkalmas adottságokkal rendelkezik.
Törley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt Promontoron, s 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát, a cégbírósági bejegyzés szerint a Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén a Péter-Pál utca 578. szám alatt kezdte meg működését. A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Később kiváltak a cégből, s egy saját üzemet hoztak létre, amely jó ideig komoly konkurenciát jelentett Törleynek. 1890-ben a gyár az Anna utcába költözött át, ahol Törley egy 20 ezer négyzetméteres pincét létesített. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált.
A sikeres üzletember
Törley hamar felismerte a jó reklám fontosságát is. Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő a felső tízezer közkedvelt italává, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kellékévé vált. 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley-pavilon. 1898-1899-ben az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már 1 millió palack pezsgőt állított elő.
Sikereit társadalmi téren is előrelépés követte, 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József királytól. A számára nagyon sikeres millenniumi kiállítás után Császári és Királyi Udvari Szállító cím birtokosa is volt.
Halála
1907-ben a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító nem sokkal élte túl, július 28-án oostendei nyaralása közben, vakbélgyulladás-perforáció miatt[13] váratlanul meghalt.
A Törley-mauzóleumban temették el. Az 1950-es években csontjait kidobálták, ékszerek után kutatva a sírban. A maradványokat egy helyi temetkezési vállalat emberei szállították el egy pesti köztemetőbe, több adat erről nem ismert.[14]
A gyár sorsa
A gyárat és a vagyont – mivel Sacelláry Irénnel való házasságából született gyermekei nem érték meg a felnőttkort – bátyjainak fiúgyermekei örökölték, akik ragaszkodtak a megszokott minőséghez. A történelem viharai azonban a pezsgőgyárat sem kímélték: 1944-ben bombatalálat érte az üzemet, a háború után mindössze négy fővel indult újra az igen szerény termelés, 1949-ben pedig államosították. A rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd a 2005. január 3-án megalakult Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.
Emlékezete
Emlékét Magyarország egyik legnagyobb sírépítménye, a Törley-mauzóleum őrzi, szerencsére az 1990-es években egy vállalkozónak meghiúsult a szecessziós sírhelyben történő diszkó nyitási ötlete.[16]
Törley József nevét viseli a világ első pezsgőrendje, a Budafokon 1987-ben megalakult Chevaliers Törley. A világ borászati hagyományait őrző Bacchusi Borrendekhez csatlakozott pezsgőrendnek 2017-ben pezsgőlovagja lett Mező Misi is.[17]
Érdekesség
A pezsgőgyártó családja annak idején gyakran megfordult Topolyán, pontosabban a Vojnich családtól vásárolt zobnaticai birtokán, ahol kastélyt épített. A Csantavérről származó, földműveléssel foglalkozó Törley család számára egy idő után kicsinek bizonyult a szülőfalu, és terjeszkedni kezdett. Törlei Bálint három fia: az építészmérnök Törley Antal, akinek Magyarországon volt birtoka, a közgazdász Törley Gyula, aki Zobnaticán a kastélyt építtette, és Törley József, a budafoki pezsgőgyár névadó alapítója. A tulajdonos legjobb üzlettársa testvére, Gyula volt, a zobnaticai nagybirtokos. A cégalapító testvérbátyja, Antal dédunokája R. Törley Mária figurális szobrászművész.[18]
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Törley József keresztelési adatlapja (Szabadka, Szent Teréz r.k.
- ↑ Egyes források szerint születési helye: Csantavér
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Törley Bálint
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb Törley Bálintné Vojnits Mária
- ↑ Törley 2 | Iránytű Stúdió (hu-HU nyelven). adatokvedelme.hu. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 11.)
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Vojnits Antal
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok - 11. kötet - Vojnits (bajsai), nemes és báró.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1904. június(24. évfolyam, 151-180. szám) - 1904-06-07 / 157. szám
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 819. oldal
- ↑ familysearch.org Sacelláry György gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Sacelláry Györgyné Mirosavlevits Zsófia
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 593 - 596. oldal
- ↑ Quirin Károly: Látogatás a Törley Pezsgőgyárban – A pezsgő (magyar nyelven) (html). klauzal.hu (a Klauzál Gábor Társaság honlapja), 2009. március. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
- ↑ https://epiteszforum.hu/torley-mauzoleum
- ↑ Hogy nézett ki a Törley-mauzóleum egykori pompájában?, index.hu
- ↑ Siralmas állapotban az ország egyik legfontosabb mauzóleuma , index.hu
- ↑ Pezsgőlovag lett Mező Misi Archiválva 2018. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, budafokiborfesztival.hu
- ↑ Boros Károly (2009. április 15.). „Törley Mária – szobrászművész”. demokrata.hu (a Magyar Demokrata honlapja). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. HU-ISSN 1417-6432. (Hozzáférés: 2014. április 6.)
Források
- A Törley cég honlapja
- Törleyék Zobnaticán[halott link]
További információk
- Lukácsi Attila: A Törley pezsgő atyjának sírja ismeretlen, de mauzóleuma megmenekült – Múlt-kor, 2004. december 8.
Kapcsolódó szócikkek
- Törley-kastély (Budapest)