Pozsony–Párkány-vasútvonal

Pozsony–Párkány-vasútvonal
Vágsellye vasútállomás
Vonalszám:	130
Vonal:	130
Hossz:	149 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Železnice Slovenskej republiky
Maximális sebesség:	140 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony–Párkány-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 100 Marchegg felé, 110 Leventevár felé 54,36 Pozsony főpályaudvar 132 Hegyeshalom felé 58,96 Bratislava-Vinohrady 120 Zsolna felé 64,03 Pozsonyszőlős Šurský csatorna 68,02 Pozsonyivánka 71,54 Cseklész 75,80 Magyarbél 79,77 Szenc 82,90 Réte 89,54 Pusztafödémes 96,12 Diószeg Nemeskosút 103,05 Galánta 133 Újvároska felé 108,92 Tósnyárasd 114,94 Vágsellye 134 Negyed felé Vág 119,62 Tornóc 126,77 Jattó 130,72 Tardoskedd 135,40 Tótmegyer Nagysurány felé 139,09 Lajoshalma 140 Privigye felé, 150 Zólyom felé, 151 Aranyosmarót felé 145,39 Érsekújvár 135 Komárom felé 151,85 Udvard 157,88 Perbete Fűr 165,42 Kürt 171,16 Kisújfalu 175,23 Köbölkút 179,28 Sárkányfalva 183,07 Muzsla 189,58 Párkány Budapest felé, 152 Léva felé

A Pozsony–Párkány-vasútvonal egy kétvágányú, villamosított vasútvonal Szlovákiában, amely Pozsonyt és Párkányt (távlatban Budapestet) köti össze. A vasútvonal száma 130-as fővonal. A vasútvonal a IV. Drezdát Isztambullal összekapcsoló páneurópai közlekedési folyosó része.

A Pozsony–Párkány-vasútvonal a ŽSR vasúthálózatának kulcsfontosságú eleme. A Bécset és Budapestet összekötő vonal az Osztrák–Magyar Monarchia, és egyben Közép-Európa egyik legrégebbi és legfontosabb vasútvonala, 1850. december 16.-án adták át. Az osztrák oldalon a Marchegg-Pozsony vasútvonal 1848. augusztus 10. óta, a magyar oldalon a Budapest-Vác szakasz 1846 óta üzemel. Ezt a két vasútvonalat kötötte össze a Dél-Szlovákiában épített vasútvonal, ezzel összekapcsolva a Monarchia két legfontosabb városát. A második vágányt 1904-ben építették, a vonal villamosítása 1969-ben történt. Magyarbél és Pozsony közti szakaszát leszámítva 1938-1945 között a vonal ismét Magyarország területéhez tartozott.

A vasútvonal Pozsonyban csatlakozik a Bécs, Varsó, Prága és Brno felől érkező vasútvonalhoz, az innen érkező nemzetközi forgalom a vonalon halad tovább Budapest és Belgrád irányába (pl. Hungária EuroCity). A belföldi gyorsvonatok a Tótmegyeri szakaszhatárig használják a pályát, onnantól a Érsekújvár–Zólyom-vasútvonalon (150-es fővonal) haladnak tovább Besztercebánya és Kassa felé. A regionális expreszvonatok végállomása Érsekújvár.

A vonal döntő részének maximális sebessége 120 km/óra, a vasútállomások területén általában 100 km/óra, kivéve Perbete, Kürt és Muzsla állomásokat ahol szintén 120 km/óra a maximális sebesség. A 90-es években a Szenc - Diószeg szakaszon engedélyezték a 140 km/óra sebességet. 2022-2023-ban a Tótmegyer - Érsekújvár és a Tornóc - Tardosekedd szakaszokat újitották fel. Az engedélyzett sebesség 140 km/óra, de a pályaszerkezet és a felsővezeték alkalmas a 160 km/óra sebességre.

• Párkány - Érsekújvár -> Ezen a szakaszon az ZSSK 671 villamos motorvonata közlekedik, de ritkán előfordulnak a ČSD S 499.0 által húzott graffitis vagonok is.
• Érsekújvár - Pozsony főpályaudvar -> Itt a személy forgalmat a ZSSK 671 villamos motorvonatai bonyolítják le.
• Szenc - Pozsonyligetfalu vasútállomás -> Ezen a vonalon fele-fele arányban fordulnak elő a ZSSK 671 villamos motorvonatai és a ČSD S 499.0 vagy a ČSD S 499.2 sorozat által húzott graffitis kocsik is.

A ŽSR menetrendje alapján, a vasútvonal az alábbi szakaszokból áll:

• Szob - Párkány vasúti szakasz (130/6)
• Pozsony - Párkány vasúti szakasz (fővonal)
• Tótmegyer - Nagysurány vasúti szakasz (130/5)
• Močiar-i váltó - Pozsony belváros (130/3) - Pozsony-Újváros (1962) (130/1)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Bratislava – Štúrovo című szlovák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.