Poletčić család

A Poletčić (vagy Polečić Poletčić, Poličić ) család egyike volt a Horvát Királyság azon tizenkét törzsi nemzetségének, amelyet a Pacta conventa is említ. A 15. századig birtokaik voltak Lika vidékén, Perušić környékén, és polgári státuszuk volt Zára városában.^[1]

A nemzetség legkorábbi ismert őse Pribislav Poletčić zsupán (Pribislauus de genere Politchorum), egyike annak a tizenkét nemesnek, akiket a Pacta conventa említ, amely valószínűleg a 14. század közepéről származó hamisítvány.^[1] A családnak Lika vidékén Perušićtól délkeletre (Čelopeci, Kučani, Tri Vasi, Sokolci) voltak birtokaik az egykori Buška zsupánia (megye) területén. 1285-ben Miljača faluban volt birtokuk, mely a mai Zára megyei Zemunik Gornji környékén feküdt.^[2] A 14. század második felétől a családnak sok kisebb birtoka volt Zára vidékén, (1359-ben például Tršćaniban említik Vladac Dorosalić Polečićot),^[3] valamint Nin, Luka és Knin zsupániák területén.

A 15. században a család néhány tagja polgári státusszal rendelkezett Zárában, ahol az elkövetkező időszakban kiemelkedő városi tisztviselők, orvosok és papok kerültek ki közülük be. A család 15. század végéig számos családba ágazott le, különösen Banić, Brutinić, Dudić, Dulčić, Filčić, Halić, Jadrejić, Marojić, Perojić, Pilicarić, Šabalić, Umčić, Utulić és Vukšić, valamint a Bužani zsupániai Kršelac és Stupić nemesi családokba, akik a megye igazságügyi és közigazgatási tisztviselői voltak.^[1] A 15. század végén Bužani, Knin és Luka zsupániai birtokaikat az Oszmán Birodalom katonai erői támadták, és emiatt visszavonultak Zárába, Ninbe és olyan közeli szigetekre, mint Pag, amelyek a Velencei Köztársaság ellenőrzése alatt álltak.^[1]

• ↑ Antoljak2: Stjepan Antoljak: Izumiranje i nestanak hrvatskog plemstva u okolici Zadra. Radovi Instituta Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti u Zadru, 9. sz. (1962) Hozzáférés: 2021. december 2.

• ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Poletčići. www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. december 2.)

• ↑ Jakšić3: Nikola Jakšić: Srednjovjekovne Kamenjane s crkvom sv. Jurja i sv. Luke. Starohrvatska prosvjeta, III. évf. 17. sz. (1987) Hozzáférés: 2021. december 2.

• Mladen Ančić: Gradu kmeti ili iobagiones castri kao element društvene strukture Hrvatskoga Kraljevstva. Miscellanea Hadriatica et Mediterranea, VI. évf. 1. sz. (2019)

• Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519  

• Vjekoslav Klaić: Hrvatska plemena od XII. do XVI. stoljeća. dizbi.hazu.hr. Zagreb: Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti (JAZU) (1897) (Hozzáférés: 2021. november 29.)

• Petrichevich Horváth Emil: A Mogorovich nemzetség. Adatok a horvát nemzetségek történetéhez. Turul, 1–2. sz. (1933) Hozzáférés: 2021. november 29. ^{[halott link]}

• Franjo Smiljanić: Neka zapažanja o teritoriju i organizaciji Bribirske županije u srednjem vijeku - Historical Contributions. hrcak.srce.hr. Zagreb1: Croatian Institute of History (2003) (Hozzáférés: 2021. november 27.)

• Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9