Nemeshódos
Nem tévesztendő össze a következővel: Őrihodos. |
Nemeshodos (Vydrany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Dunaszerdahelyi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1245 |
Polgármester | Balódi László |
Irányítószám | 930 16 |
Körzethívószám | 031 |
Forgalmi rendszám | DS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1783 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 91 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 116 m |
Terület | 16,05 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″48.016666666667, 17.587548.016667°N 17.587500°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 17° 35′ 15″48.016666666667, 17.587548.016667°N 17.587500°E | |
Nemeshodos weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeshodos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nemeshodos (1899-ig Hódos, szlovákul Vydrany, korábban Hodoš) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
Dunaszerdahelytől 3 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1245-ben "Hodus" alakban említik először. Nevét hódokban gazdag területéről kapta. Lakói 1287-ben nemesi rangot kaptak. 1279-ben "Hudus", 1287-ben "Hodos", 1361-ben "Kishodos", 1428-ban "Felsewhodos" alakban említik a korabeli források. Pozsony várának uradalmához tartozott. A 13. század végén a Hódossy család birtoka, később nemesi község lett. 1828-ban 133 házában 951 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak. Határában 7 uradalmi major is volt. A 19. században a helyi nemes Vermes család birtoka volt.
Vályi András szerint "HODOS. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Sík Abonyhoz 1/2 óra járásnyira, határja két nyomásban van, terem rozszsa, árpája, tengerije, szántó földgye, réttye, legelője bőven van, erdeje nints, vagyonnyaikat Szerdahelyen, és Samarján adják el."[2]
Fényes Elek szerint "Hodos, magyar falu, Pozson vmegyében, Szerdahelytől nyugotra 1/2 mfd. Lakja 379 kath., 485 ref., 26 zsidó. Ref. anyatemplom, és ekklézsia. Legelője, rétje elég, melly kevés de jó szénát terem. F. u. több nemesek. Ut. p. Somorja." [3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége
1880-ban 986 lakosából 949 magyar, 1 szlovák anyanyelvű és 36 csecsemő volt, ebből 587 református, 375 római katolikus és 24 zsidó vallású volt.
1910-ben 997 lakosából 993 magyar, 3 német és 1 szlovák anyanyelvű volt.
2001-ben 1390 lakosából 1187 magyar és 170 szlovák volt.
2011-ben 1456 lakosából 1203 magyar és 220 szlovák volt.
2021-ben 1783 lakosából 1382 (+53) magyar, 297 (+48) szlovák, 7 (+24) cigány, (+1) ruszin, 12 (+2) egyéb és 85 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
- Itt született 1825-ben Vályi Lajos református esperes-lelkész és kerületi főjegyző.
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://www.nagylakoma.com/
Források
- Nagy Iván 2023: Adalékok Nemeshodos településnéprajzához. Múzeumi Híradó 2023
- Vörösmarty Géza 1980: Az utolsó hodosi kovácsmester – Posledný majster-kováč vo Vydranoch. In: Spravodaj múzea – Múzeumi Híradó, Dunajská Streda 4/ 2, 6-8, 15-17.
- Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
További információk
- Községinfó
- Nemeshodos Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk