Ivo Lapenna

Ivo Lapenna
Született	1909. november 5.[1][2] Split, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1987. december 15. (78 évesen)[1][2] Koppenhága, Dánia
Állampolgársága	brit (1962–) Ciszlajtánia jugoszláv Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság jugoszláv
Házastársa	Emilija Lapenna Ljuba Lapenna Birthe Lapenna
Foglalkozása	jogász szónok eszperantista egyetemi oktató
Tisztsége	az Eszperantó Világszövetség bizottságának tagja board member of UEA President of the Universal Esperanto Association (1964–1974)
Halál oka	rák
Sírhelye	Rødovre cemetery[3]
Ivo Lapenna aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivo Lapenna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ivo Lapenna (Split, 1909. november 5. – Koppenhága, Dánia, 1987. december 15.) horvát származású brit ügyvéd, eszperantista, a University College London professzora. Az Eszperantó Világszövetség főtitkára (1955–1964), majd elnöke (1964–1974).

Életútja

1909. november 5-én a dalmáciai Splitben született. 1933-ban a Zágrábi Egyetemen szerzett jogi diplomát. A második világháború alatt részt vett az usztasa-rezsim elleni ellenállásban. A háború után az Állami Közlöny főszerkesztője, 1947-ben a Zágrábi Egyetem Jogi Karának egyetemi tanára volt. 1949-ben elhagyta Jugoszláviát, és először Párizsba, majd 1951-ben Londonba költözött. 1962-ben kapta meg a brit állampolgárságot.^[4]

Elsősorban az ő munkájának köszönhető, hogy az UNESCO 1954. december 10-én határozatot hozott az eszperantó nyelv mellett, és megadta az Eszperantó Világszövetség számára a tanácsadói státuszt. 1955 és 1964 között a Világszövetség főtitkára, 1964 és 1974 között az elnöke volt.^[4]

1987. december 15-én Koppenhágában hunyt el.^[4]

Művei

Horvátul

• Historija diplomacije (1949)

Eszperantó nyelven

• Retoriko (1950)
• Faktoj pri la Internacia Lingvo (1952)
• Principaro de Frostavallen (1956)
• Esperanto en perspektivo (1974, Ulrich Lins-szel és Tazio Carlevaroval közösen)
• Hamburgo en retrospektivo (1975/1977)

Angolul

• State and Law: Soviet and Yugoslav Theory (1964)
• Soviet Penal Policy. A Background Book (1968)

Jegyzetek