Donje Obuljeno

Donje Obuljeno
Donje Obuljeno látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Dubrovnik
Jogállás	falu
Irányítószám	20236
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	243 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	4 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 40′ 26″, k. h. 18° 06′ 20″42.67392109, 18.1054771742.673921°N 18.105477°EKoordináták: é. sz. 42° 40′ 26″, k. h. 18° 06′ 20″42.67392109, 18.1054771742.673921°N 18.105477°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Donje Obuljeno falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovnik községhez tartozik.

Fekvése

A Dubrovnik városától légvonalban 2, közúton 7 km-re északkeletre a Dubrovniki tengermelléken, Nova Mokošica alatt, a Rijeka Dubrovačka északi partján fekszik. Mára már teljesen egybeolvadt Nova Mokošicával, de hivatalosan ma is önálló település.

Története

A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A térség 1399-ben lett a Raguzai Köztársaság része. A mokošicai Urunk mennybemeneteléről elnevezett plébániát, melyhez a település is tartozik 1769-ben alapították az Ombla-patak torkolatánál. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. Donje és Gornje Obuljenonak együttesen 1857-ben 209, 1910-ben 173 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az 1980-as évek elején elkezdődött Nova Mokošica építése, mellyel Donje Obuljeno fokozatosan összeépült.

A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, majd súlyos harcok után még októberben megszállta a települést. A házakat kirabolták, majd felgyújtották. A lakosság elmenekült, így a település 1992. májusáig lényegében lakatlan maradt. A horvát hadsereg a slanoi felszabadító hadművelet során 1992. május 26-án verte ki a JNA egységeit a településről és környékéről. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. A településnek 2011-ben 210 lakosa volt, akik főként turizmussal és halászattal foglalkoztak.

Népesség

(1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították. 1971-ig Obuljeno néven Gornje Obuljenoval egységes települést képezett.)

Nevezetességei

Obuljenoban, a Rijeka dubrovačka partján található a Gučetić–Lazarević–Zbutega-nyaraló.^[4] Egy téglalap alaprajzú, kőépület, mely belül három részből áll, a falak mentén épített lépcsőkkel, gazdag kő építészeti elemekkel, dekoratív épületdíszekkel, a reneszánsz morfológiai jegyekkel, kőbútorokkal berendezett kertekkel körülvéve, melyek a komplexumot a dubrovniki környéki építészet egyik legreprezentatívabb példájává teszi. Klement Gučetić 1575-ben a kőfaragási munkákat Jakov Pavlović korčulai kőfaragóra bízta. Az építési munkák hat évig tartottak.

Ugyancsak védett a Zamanga-nyaraló épülete ^[5] a Rijeka dubrovačka partján. A komplexum a nyaralóházból, egy kápolnából és egy kőkerítéssel körülvett kertből áll. A nyaraló négyszögletes alaprajzú. Az Egészségadó Boldogasszony kápolna, háromkaréjos elülső oromzata a 16. század végére nyúlik vissza, és térbeli és diszpozicionális jellemzői, építési stílusa és a kőszobrászat minősége szerint a Dubrovnik környéki építészet egyik értékes példája.

Gazdaság

A helyi lakosság legnagyobb része turizmussal és halászattal foglalkozik.

Jegyzetek

Források

• Dubrovnik város hivatalos oldala (horvátul)
• A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Spasa Mokošica (horvátul)
• Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)

További információk

• Dubrovnik turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
• Dubrovniki turistakalauz (horvátul) (angolul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Donje Obuljeno témájú médiaállományokat.