Dézsánfalva

Dézsánfalva (Dejan)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Temesmóra
Rang	falu
Községközpont	Temesmóra
Irányítószám	307281
SIRUTA-kód	157807
Népesség
Népesség	260 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	79 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 17′ 08″, k. h. 21° 17′ 34″45.28547, 21.29281645.285470°N 21.292816°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 08″, k. h. 21° 17′ 34″45.28547, 21.29281645.285470°N 21.292816°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Dézsánfalva románul: Dejan, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Temesmórától északkeletre fekvő település.

Dézsánfalva nevét 1717-ben említette először oklevél Radovanz néven. 1808-ban Désánfalva, Deschanfalva, Dexanova, 1913-ban Dézsánfalva néven említették.

Dézsánfalva helyén, a török hódoltság végén, Radovanz nevű helység állt, mely az 1717. évi kamarai jegyzékben 20 házzal szerepelt és 1723-1725 között a gróf Mercy térképén és az 1761. évi hivatalos térképen is lakott helyként volt feltüntetve. Első román lakosai még itt találták a török hódoltság alatt elpusztult templom romjait, ebből építették fel első templomukat, de a románok elhagyták a falut, 1805-ben lelkészükkel együtt átköltöztek Mramorákra. Később magyarok is érkeztek, de rövid idő múlva ők is elköltöztek. A jelenlegi helységet Deschan József kamarai adminisztrátor 1790-1810 között telepítette a kincstári birtokon s így kapta a Dézsánfalva nevet. Lakosai Szeged környékéről érkezett római katolikus telepesek voltak. Ma főként magyarok és szerbek lakják.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dézsánfalva, magyar-rácz-német-oláh falu, Temes vármegyében, hajdan Ilanova, utolsó postája Moravicza 1/2 mérföldnyire. Lakja 570 római katholikus, 390 óhitű, anyatemplommal...Földe fekete agyag s első osztálybeli; terem leginkább búzát, kukoricát és árpát; rétjei, legelője zsírosak, s ennélfogva a szarvasmarha-hizlalás itt nagyban üzetik. A fentebb megirt népességből 441 magyar, 170 német, 343 szerb, 82 oláh. Bírja a helységet a Gyika család, u. m. özv. Gyika Katalin asszony, és Gyika Tivadar, Emanuel, Szilárd és György testvérek.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott.

1910-ben 963 lakosából 569 magyar, 167 szerb, 137 román volt. Ebből 623 római katolikus, 320 görög keleti ortodox, 11 református volt.

• Görög keleti temploma a 19. század elején épült.
• Római katolikus temploma 1901-ben épült.

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között