Bargován

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Bargován (Bârgăuani)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Moldva
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Neamț
Rang	községközpont
Polgármester	Secară Gheorghe (2007)
Irányítószám	617040
SIRUTA-kód	121475
Népesség
Népesség	851 fő (2021. dec. 1.)
Község népessége	3505 (2011)[1]
Népsűrűség	110,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	339 m
Terület	7,7 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 26° 38′ 21″46.991692, 26.639146.991692°N 26.639100°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 26° 38′ 21″46.991692, 26.639146.991692°N 26.639100°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Bargován (comuna Bârgăuani) község Románia keleti részén, azon belül a moldvai Neamț megye dombvidékén található. A község tizenhárom kisebb településből áll: Bălănești, Bargován (Bârgăuani), Bráza (Breaza), Barátka (Baratca), Bahna Mare, Certieni, Chilia, Dârlăoaia, Ghelăești, Hârtop, Homiceni, Talpa (Talpa), Vlădiceni. A központ Bargován falu, mely több mint 1000 lakosával a község legnagyobb települése.

A lakosság többsége ortodox román, de Bargován, Bráza és Talpa falu népe jórészt a moldvai csángók északi, magyar eredetű csoportjához tartozik.

Fekvése, földtana

A Karácsonkő–Románvásár közötti országút felénél található. A Moldvai-Szubkárpátok dombságban levő község, melytől északra és keletre a Moldva folyó, valamint a Szeret, délre a Beszterce folyik. Nyugatra az Esztena-hegység 1000 méternél magasabb gerince áll.

Altalaját miocén homokkő, konglomerátum, agyag és márga alkotja. A felszínen lösz, hordalék, degradált csernozjom és barna erdőtalaj található.

Demográfiai adatok

Az utolsó hivatalos népszámlálás szerint (2011-ben) a község lakossága 3437 fő^[forrás?], mind román nemzetiségű. A főként Bargovánban, kisebb számban Bráza és Talpa faluban élő római katolikusok (1258 fő, a lakosság 36,6%-a) valószínűleg északi csángók, akik 13–14. századi magyar katonai telepítés eredményeként kerültek Moldvába. Nyelvükben mára teljesen elrománosodtak, az utolsó magyarul beszélő idősek az ezredfordulót követő években hunytak el.^[2] Az ortodox vallásúak száma 2175 fő, a lakosság 63,3%-a.^[3]

2002-ben 4239, 2007-ben 4167, a 2011-es népszámlálás szerint 3437^[forrás?] lakosa volt a községnek, kik közül 1258 római katolikus vallású.

Gazdaság

A fő megélhetési forrás ma is a mezőgazdaság. A község külterülete 5580 ha, melynek nagy része szántó. A jobb megélhetést kereső fiatalok Dél-Európába telepednek át, elsősorban Olaszország, Spanyolország nagyvárosaiba. Ez a legfőbb oka az egy évtized alatt bekövetkezett 800 fős (közel 20 százalékos) népességfogyásnak.

Bargován község települései

• Bahna Mare
• Bălănești
• Barátka (Baratca) - temploma ortodox, de csángók is lakják
• Bargován (Bârgauani)
• Bráza (Breaza) - csángók is lakják
• Certieni
• Chilia
• Dârloaia
• Ghelăiești
• Hârtop
• Homiceni - temploma ortodox, de csángók is lakják
• Talpa (Talpa) - katolikus és ortodox temploma is van
• Vlădiceni

Jegyzetek

Források

• Gazda László. „Bargován”. Moldvai Magyarság XVII (7).  
• Adatok a községről (román nyelven)

További információk

• http://adatbazis.mtaki.hu/ - MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet
• http://www.csango.ro/ - Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
• https://web.archive.org/web/20080207012506/http://www.imagini.neamt.ro/ - Neamț-megyei fényképgyűjtemény (román nyelvű lap)

Lásd még

• csángók
• moldvai csángók