Bölényugrás
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/48/Buffalo_jump.jpg/260px-Buffalo_jump.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/Head-Smashed-In_Buffalo_Jump-27527-2.jpg/260px-Head-Smashed-In_Buffalo_Jump-27527-2.jpg)
A bölényugrás illetve bölényugratás az észak-amerikai síksági indiánok ősi vadásztechnikája volt a bölények zsákmányul ejtésére.
Miből állt
A bölénynek gyenge a látása, de mint afféle egyhangú síkságokon legelésző állatnak, a füvön kívül nem is igen kellett egyebet szemügyre vennie. Ez a rövidlátás jól jött az indiánoknak, különösen addig, míg nem voltak lovak. A vadászok pánikszerű menekülésre késztették a bölényeket egy szikla vagy szakadék irányába, máskor természetes vízmosásba hajszolták őket, vagy kövekből és bozótosból készítettek mesterséges terelőket. Az állatok nem láthatták a hirtelen meredélyt, csak amikor már túl késő volt, így tucatjával, sőt olykor százszámra pusztultak el egyetlen „ugrásban”.
Lelőhely
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/American_bison_k5680-1.jpg/250px-American_bison_k5680-1.jpg)
Az egyik hely, ahol a bölényugrást használták, az albertai Betört Fej bölényugrató. Ezt a helyet minden bizonnyal több mint 5000 éven keresztül használták bölényvadászatra, mert több százezer állat csontváza fekszik ott. A teljesen ép csontvázak jelenléte a feldaraboltak közt arra utal, hogy olykor jóval több állat pusztult el, mint amennyire szükség volt élelemként, irhaként vagy más nyersanyagként. A 19. században lezajlott nagy megtizedelés előtt azonban a hatalmas fölöslegben lévő bölényállomány könnyedén kiheverte az ilyen túlvadászásokat.
Források
- Larry J. Zimmerman: Észak-Amerikai indiánok, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963-547-932-8
További információk
![File:Wiktionary-logo-hu.svg](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png)